Második Történet
A Kard

Nem tudom mennyi idő telt el a Hexaniai kaland óta, de nem számolom. Jobban érdekel, hogy mindjárt itt a Corillan, a Tehinon nagy ünnepe. A boltokat, üzleteket, csehókat és fogadókat, feldíszítik virágokkal. Olcsóbban kapni mindent, kiürül a régi árukészlet teret adva az újnak. Korábban zárunk, mert mindenki az utcán akar táncolni ilyenkor, amit fáklyák és csillagok fénye világít, a kapualjakban pedig vidám muzsika szól.

-Még 2 hét! Imádom ezt a napot!
-Én is! Ilyenkor kapom a legfinomabb falatokat!
-Persze, mert amúgy olcsó hússal etetlek.
-Nem, persze, hogy nem, de a tehinoni gercehússal és a chartai madárcombbal nem érhet fel semmi. Az ízük...hmmm...mennyei!

Ilyenkor a mozgó árusok is olcsóbban adják az árujukat. Remélem még megvan az a kard amit kinéztem magamnak egy hónapja. Szépen faragott fabetétes ezüsthüvely, indás motívumokkal, a kard pengéje a legfinomabb és legerősebb acél egyszerre, a fénye szinte vakító, a markolat szintén ezüst, gyöngyberakással, 5 cm hosszan , spirál alakban körbefonja a pengét.
Másnap pont arra járt az árus. Nem hittem volna, hogy még megvan, de lám mégis. Megvettem. Fura volt, hogy nem tudta eladni, de nem érdekes.
Hittem, hogy nem érdekes.

-Aurora! Hogy nézel ki?
-Mint aki két napja nem aludt.
- De mi történt?
-Most mondom. Két napja nem aludtam! Folyton rémálmaim vannak és fáradt vagyok.
-És ingerlékeny.
-Nem tudom mitől van. Mako néni is elutazott.
-Próbálj meg aludni, vagy legalább pihenni. Ma nem nyitunk ki. Én pedig megkeresem Makot.
-Nem kell Virgo. Igazán meg tudom oldani.
-Persze. De ha összeájulsz a vevő előtt, vagy elküldöd másik bolygókra az nemigen lendít a bolton.

Be kellett látnom, Virgonak igaza van. Nem voltam túl jól, az erőm sem volt a topon. Fáradtan bedőltem zöld bársonyfotelomba és nagy nehezen elaludtam. De megint ugyanaz az álom. Emberek, rengeteg. Egyirányba néz mind, az arcukon rémület, félelem, kétségbeesés.Megfordulok, hogy lássam mit néznek,de csak sötétség. És akkor..... Felébredtem. Verejtékben úszva ébredtem meg. A félelem ,még ha álmodunk is, hamar átragad az emberre.
Este felé megérkezett Mako néni.

- Te lány! Tényleg borzalmasan festesz.
-2 napja rémálmaim vannak Mako néni.
-Vettél valamit mostanában?
-Igen, ezt a kardot, de az aurája tiszat. Nincs benne semmi, megnéztem.
-Meglátjuk.

Mako letette a kardot az aztalra és elsuttogott pár varázsigét. Láthatóvá vált a tiszta , vörös fényű aura, ami a csatafegyverekre jellemző.

-Ez csak a felszín lányom, nézd meg jobban.

Még több varázsige. A kard aurája fekte foltokkal tarkított lett. Mako elmagyarázta, hogy a kardnak be nem teljesített feladata van. És mivel nálam van, nekem kell beteljesítenem azt. Remek.
Mako adott valamit, amitől elaludtam, de nem álmodtam. Másnap fogtam Virgot és a kardot , majd elindultam megkeresni az egyetlen embert aki segíthet. A boltot addig Mako vitte.

Tehinon Kereskedelmi Központ. 6 emelet magasan tör ki a földből és 8 km-es körben terül el Tehinon fővárosának, Thehenernek a központjában. Moder épület, modern eszközök, modern minden. DNS szkenn, oldalra is mozgó liftek, automata számítógépek satöbbi. Odaléptem az egyik információs pulthoz.

-Jó napot.
-Jó napot hölgyem. Miben segíthetek?
-Azrel felügyelőt keresem.
-Feljelentés, bejelentés...
-Magánügy.
-Tud az érkezéséről?
-Nem.
-Megnézem elérhető e.

Csattogott valamit a gépen. Eltelt 10 perc.
-Azrel felügyelő a szabadidejét tölti éppen.
-Akkor hol találom?
-Az épületen belül van. Nyugati blokk, 6-os szárny, 8- as folyosó.
-Köszönöm.

A höly elmagyarázta hogyan jutok oda. Kaptam egy ideiglenes belépőkártyát, és az egyik lifthez mentem. Virgot kint kellett hagynom, mert mégiscsak egy macska, hiába beszél, de állatokat nem lehet behozni. Viszont, ha jól láttam belopta magát az információs kisasszony szívébe, úgyhogy nem fog unatkozni. Odaadtam a belépőkártyát a liftkezelőnek, ő leolvasta és elvitt a megfelelő helyre. Elmagyarázta merre kell mennem, és hogyan tudom visszahívni, ha szükségem van rá.
6-os szárny. Szabadidő központ. A hely, ahol a felügyelők lazítanak 2 meló között. Most szinte teljesen üres. Csak az utolsó, duplaszárnyú ajtó ablakain át szürődött fény. Halkan beléptem. A felügyelő épp harci gyakorlatokat végzett. Laza anyagból készült fekete edzőruhát viselt. Piros szegély? Mesterfokozat!? Nem gondoltam volna. Mozgása hibátlan volt. Mintha táncolna. A felső alól néha előbukkant izmos válla. Az egyenruha alatt ez nemigen látszik. Tapssal jutalmaztam a látottakat mikor befejezte. Először meglepődött. De szerintem kicsit örült is.

-Domenic kisasszony. Hogy kerül ön ide?
-Lifttel jöttem.
-Kérem.
-Önhöz jöttem felügyelő, beszélnünk kell.
-Rendben, de nem haragszik, ha közben folytatom?
-Nem. Sőt. Lenne kedve párbajozni velem?
-Na de kisasszony.
-Ne féltsen felügyelő.

Én választottam fegyvernemet. Botok. Levettem a köpenyem és a kardot tartalmazó ládával együtt az egyik padra raktam. Először csak szurkálódtunk, kerestük egymás gyenge pontját. Közben elmondtam mindent.

-Biztosan nem lopott,
-Biztosan.
-Akkor elveszet tárgy vagy ereklye.
-Tud segíteni?
-Megnézzük az archívumban.

Közben egymás gyenge pontját is megtaláltuk. Nekem a lazán összekötött, hosszú hajam volt, ami pechemre kibomlott. Ügyesen a botra tekerte, ezzel megakadályozta a szabad mozgást. Neki a térde volt. Sosem védte.
-Akkor hát?
-Nos?
-Legyen döntetlen?
-Legyen.

Lebogoztuk a hajamat a botról. Összeszedtem a cókmókom és az archívumba mentünk. Megmutattam a kardot, Azrel pedig beírta a jellegzetességeket. Nem kellett sokat várni az eredményre.

-Ez az.
-Igen. Lássuk mi vagy te? Teotis Morion. Ősi szent kard. Teotis bolygó.
-Teotis? Még nem hallottam.
-Régen kihaltak. Utódaik a syrenek. A bolygó pedig a Syrénia.
-Oda kell mennem.
-Miért? Egy álom miatt?
-Igen amiatt az álom miatt. A kard oda való. És nekem is ott van dolgom.
-Elviszem. Nem jelentették be az eltűnést. Ennek utána akarok nézni. Úgyis ismerős vagyok arrafelé.
-Köszönöm.

Kifelémenet felszedtem Virgot, vettem a piacon pár dolgot és megvártam a felügyelőt a dokkban.

-Indulhatunk?
-Igen.

A Hivatal űrhajója a legmodernebbek egyike. Oldalán ott van a Felügyelet jele. A kör, mint az egység, benne a virág, a virágzó társadalom, és abban a békét szimbolizáló csillagmadár. A belseje hasonlít Teegan hajójáéhoz, csak kényelmesebb.

-Megkaptuk az engedélyt. Felszállunk.

Kiértünk az űrbe.

-Csúcssebességre kapcsoltam. Így 3 nap alatt a Syrénián vagyunk.
-Jó gyorsan.
-Fáradt?
-Kicsit.
-Menjen el aludni. Kettes fedélzet balra.
-A kard?
-Elzárva van, a széf fedélzeten.
-Köszönöm.

Vigoval a hálófedélzetre mentünk. Rögtön az első kabit elfoglaltam. Nem nagy, de legalább van ágy. Nagynehezen elaludtam. De az álom folyton kísért. Megint félelem,rettegés..., egy hatalmas ajtó.... ki kell nyitni.....már ott vagyok... de akkor... Megint felébredtem.

-Jól vagy?
-Nem.
-Szóljak Makonak?
-Nem kell. Innen már magamnak kell megoldanom.

Felmentem a fedélzetre. Azrel felügyelő a konzolon matatott valamit.

-Felügyelő úr? Ön nem alszik?
-Most készültem. Éppen a robotpilótát áltottam be.
-Menjen nyugogdtan majd én figyelek. Úgysem fogok tudni aludni egy darabig.
-Ért hozzá?
-És még sok minden máshoz is.

Azrel, a keménykötésű felügyelő. Mély, zöld szemeiből fáradság sugárzik. Induláskor még jólfésült, fakóbarna haja most kócos, pár tincs vadócan homlokába hullik. Arca oldalt, a járomcsontok alatt kissé beesett, ám markáns vonásokat hordoz.
Virgoval ketten maradtunk a pilótafülkében. Látszik rajta, hogy aggódik.

-Ne félj Virgo. Hamar rendbe jövök.
-Nem vagy a legjobb formádban.
-Tényleg nem. De úgy érzem Syrénián minden rendbejön.
-Úgy legyen.